Szeptember 18-án az amerikai jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be, ezzel hivatalosan is elindította a monetáris lazítás új fordulóját, és véget vet a két évnyi szigorításnak. A lépés kiemeli a Fed azon erőfeszítéseit, hogy megbirkózzon az Egyesült Államok lassabb gazdasági növekedése által támasztott jelentős kihívásokkal.
A világ legnagyobb gazdaságából származó USA monetáris politikájának bármilyen változása elkerülhetetlenül messzemenő hatást gyakorol a globális pénzügyi piacokra, a kereskedelemre, a tőkeáramlásra és más szektorokra. A Fed ritkán hajt végre 50 bázispontos csökkentést egyetlen lépésben, hacsak nem érzékel jelentős kockázatokat.
A jelentős csökkentés ezúttal széles körű vitákat és aggodalmakat váltott ki a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, különös tekintettel a kamatcsökkentés más országok monetáris politikájára és tőkemozgásaira gyakorolt hatására. Ebben az összetett összefüggésben a jelenlegi gazdaságpolitikai viták fókuszpontjává vált, hogy a globális gazdaságok – különösen Kína – hogyan reagálnak a tovagyűrűző hatásokra.
A Fed döntése szélesebb körű elmozdulást jelent a többi nagy gazdaság (Japán kivételével) kamatcsökkentése felé, elősegítve a monetáris lazítás globálisan szinkronizált trendjét. Ez egyrészt a lassabb globális növekedés miatti közös aggodalmat tükrözi, mivel a központi bankok csökkentik a kamatlábakat a gazdasági tevékenység serkentése, valamint a fogyasztás és a beruházások fellendítése érdekében.
A globális lazításnak pozitív és negatív hatásai is lehetnek a világgazdaságra. Az alacsonyabb kamatlábak enyhítik a gazdasági lassulási nyomást, csökkentik a vállalati hitelfelvételi költségeket, és ösztönzik a beruházásokat és a fogyasztást, különösen az olyan ágazatokban, mint az ingatlanügy és a feldolgozóipar, amelyeket korlátoztak a magas kamatlábak. Hosszú távon azonban az ilyen politikák növelhetik az adósságszintet és növelhetik a pénzügyi válság kockázatát. Ezenkívül a globálisan összehangolt kamatcsökkentések versenyképes valutaleértékeléshez vezethetnek, és az amerikai dollár leértékelődése más nemzeteket is arra késztet, hogy kövessék a példát, ami súlyosbítja az árfolyam-ingadozást.
Kína esetében a Fed kamatcsökkentése felértékelődési nyomást gyakorolhat a jüanra, ami negatívan érintheti a kínai exportszektort. Ezt a kihívást tetézi a lassú világgazdasági fellendülés, amely további működési nyomást helyez a kínai exportőrökre. Így a jüan árfolyamának stabilitásának megőrzése az export versenyképességének megőrzése mellett kulcsfontosságú feladat lesz Kína számára a Fed lépésének következményeiben.
A Fed kamatcsökkentése valószínűleg befolyásolja a tőkeáramlást és ingadozásokat okoz a kínai pénzügyi piacokon. Az alacsonyabb amerikai kamatlábak nemzetközi tőkebeáramlást vonzhatnak Kínába, különösen részvény- és ingatlanpiacaira. Rövid távon ezek a beáramlások felemelhetik az eszközárakat és serkenthetik a piac növekedését. A történelmi előzmények azonban azt mutatják, hogy a tőkeáramlások erősen ingadozóak lehetnek. A külső piaci feltételek megváltozása esetén a tőke gyorsan kiléphet, ami éles piaci ingadozásokat válthat ki. Ezért Kínának szorosan figyelemmel kell kísérnie a tőkeáramlás dinamikáját, védekeznie kell a potenciális piaci kockázatokkal szemben, és meg kell akadályoznia a spekulatív tőkemozgásokból eredő pénzügyi instabilitást.
A Fed kamatcsökkentése ugyanakkor nyomást gyakorolhat a kínai devizatartalékokra és a nemzetközi kereskedelemre. A gyengébb amerikai dollár növeli Kína dollárban denominált eszközeinek volatilitását, és kihívást jelent a devizatartalékok kezelésében. Ezenkívül a dollár leértékelődése alááshatja Kína export versenyképességét, különösen a gyenge globális kereslet miatt. A jüan felértékelődése tovább szorítaná a kínai exportőrök haszonkulcsát. Ennek eredményeként Kínának rugalmasabb monetáris politikát és devizakezelési stratégiákat kell elfogadnia, hogy biztosítsa a devizapiac stabilitását a változó globális gazdasági feltételek közepette.
A dollár leértékelődéséből fakadó árfolyam-ingadozások okozta nyomással szemben Kínának törekednie kell a nemzetközi monetáris rendszer stabilitásának megőrzésére, elkerülve a jüan túlzott felértékelődését, amely alááshatja az export versenyképességét.
Ezenkívül a Fed által kiváltott potenciális gazdasági és pénzügyi piaci ingadozásokra reagálva Kínának tovább kell erősítenie a kockázatkezelést pénzügyi piacain, és növelnie kell a tőkemegfelelést a nemzetközi tőkeáramlások jelentette kockázatok mérséklése érdekében.
A bizonytalan globális tőkemozgással szemben Kínának optimalizálnia kell eszközszerkezetét a jó minőségű eszközök arányának növelésével és a magas kockázatú eszközökkel szembeni kitettség csökkentésével, ezzel is javítva pénzügyi rendszere stabilitását. Ezzel egyidejűleg Kínának továbbra is elő kell segítenie a jüan nemzetközivé tételét, bővítenie kell a diverzifikált tőkepiacokat és a pénzügyi együttműködést, valamint növelnie kell hangját és versenyképességét a globális pénzügyi irányításban.
Kínának emellett folyamatosan elő kell mozdítania a pénzügyi innovációt és az üzleti átalakulást pénzügyi szektora jövedelmezőségének és rugalmasságának növelése érdekében. A szinkronizált monetáris lazítás globális trendje közepette a hagyományos kamatmarzs alapú bevételi modellek nyomás alá kerülnek. Ezért a kínai pénzintézeteknek aktívan fel kell kutatniuk az új bevételi forrásokat – például a vagyonkezelést és a fintech-et, az üzleti diverzifikációt és a szolgáltatási innovációt – az általános versenyképesség erősítése érdekében.
A nemzeti stratégiákkal összhangban a kínai pénzintézeteknek aktívan részt kell venniük a Kína-Afrika együttműködési fórum pekingi cselekvési tervében (2025–2027), és részt kell venniük a Belt and Road kezdeményezés keretében megvalósuló pénzügyi együttműködésben. Ez magában foglalja a nemzetközi és regionális fejlesztésekkel kapcsolatos kutatás megerősítését, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az érintett országok helyi pénzügyi szervezeteivel való együttműködés elmélyítését, valamint a helyi piaci információkhoz való nagyobb hozzáférést és a nemzetközi pénzügyi műveletek körültekintő és folyamatos bővítéséhez nyújtott támogatást. A globális pénzügyi irányításban és szabályalkotásban való aktív részvétel javítani fogja a kínai pénzintézetek nemzetközi versenyképességét is.
A Fed közelmúltban végrehajtott kamatcsökkentése a globális monetáris lazítás új szakaszát hirdeti, amely lehetőségeket és kihívásokat is jelent a világgazdaság számára. A világ második legnagyobb gazdaságaként Kínának proaktív és rugalmas válaszstratégiákat kell elfogadnia a stabilitás és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében ebben az összetett globális környezetben. A kockázatkezelés erősítésével, a monetáris politika optimalizálásával, a pénzügyi innováció előmozdításával és a nemzetközi együttműködés elmélyítésével Kína nagyobb biztonságra lelhet a világgazdasági bizonytalanságok zuhatagában, biztosítva gazdasága és pénzügyi rendszere robusztus működését.
Feladás időpontja: 2024.10.08